Hebehurgya háborúzás

A brit külügyminisztérium törölte március 22-i Twitter-bejegyzését, amelyben a Porton Down-i Védelmi Tudományos és Technológiai Laboratórium vizsgálatára hivatkozva leszögezte: a Szergej Szkripal kettős ügynök és Julija lánya megmérgezéséhez használt anyag orosz gyártmány. A törlés azért érdekes, mert Boris Johnson a laborra hivatkozva vádolta meg Oroszországot a támadással. A külügyminiszter hazudott, amikor azt állította, hogy a szakemberek egyértelműen azonosították a gyártót. Azok ugyanis közölték, hogy bár a méreg a novicsok kategóriába tartozik, a gyártót illetően nincs bizonyíték.

A méreg hatásáról és egyéb kapcsolódó tényekről még március 14-én adott a CNN-nek interjút Vil Mirzajanov vegyész, egykori szovjet elhárítótiszt. Szerinte a novicsok tízszer hatásosabb, mint a VX idegméreg, amellyel tavaly Malajziában egy pillanat alatt meggyilkolták Kim Dzsongun észak-koreai vezető testvérét. A novicsok létezéséről Mirzajanov már a kilencvenes évek közepén beszámolt. Ezért otthon börtönbe került, majd Amerikába emigrált. A vegyész az interjúban kifejti, hogy a szer komponensei könnyen fellelhetők, de az előállításához szükséges azoknak a szakembereknek a tudása, akik annak idején a kifejlesztésén dolgoztak. Ugyanitt közli, hogy a novicsokmérgezés túlélése szinte lehetetlen. „Egy barátom dolgozott a bináris gáz verzión, amikor bizonyos koncentrátumban kapcsolatba került vele. Egy ideig még életben tudták tartani, de hamarosan meghalt. Gyógyíthatatlan volt.” Ennek fényében érthetetlen, hogyan lehet, hogy Szergej Szkripal lánya, Julija nemhogy magához tért, de már nyilatkozott is, és a kórház szerint hamarosan felépül. Ráadásul az apja állapota is javul.

A világ leghatékonyabb idegmérgének bevetése után.

Itt kell megjegyezni: a briteknek továbbra sincs fogalmuk arról, hol, mikor és hogyan került a két áldozat kontaktusba a méreggel. A legutóbbi verziót, miszerint a méreg Szkripal házának kilincsén volt kimutatható a legnagyobb koncentrációban, ahol mindketten hozzáérhettek, erős fenntartásokkal kell kezelni, hiszen a házat elhagyva hosszabb utat tettek meg, mielőtt rosszul lettek. Ez egy esetben képzelhető el, ha az alkalmazott méreg „szavatossági ideje” lejárt, ezért a hatása csökkent. Ami azonnal kizárja, hogy az elkövetők bármely orosz szolgálat profi gyilkosai lettek volna. Teljes képtelenség feltételezni, hogy a gyilkosság eszközének hatékonyságáról ne győződtek volna meg előzetesen.

A Szkripal-ügyben megjelent számtalan – Oroszországnak címzett – vád között szerepel, hogy elvesztették a kontrollt vegyi fegyvereik felett. Ez akár igaz is lehet. Csak a „mikor” kérdését nem tisztázták a vádlók. A múlt század 90-es éveiben valóban előfordult, hogy orosz kutatóintézetek dolgozói hónapokon keresztül nem kapták meg elértéktelenedett fizetésüket. Szóltak arról is hírek, hogy ilyen-olyan anyagokat illegálisan értékesíthettek homályos hátterű alakoknak, szervezeteknek. Ezekből az időkből származik – emlékszünk rá – a vörös higany nevű, soha nem létező anyaghoz kapcsolódó rémtörténetek sokasága, a radioaktív anyagok csempészése és a többi. Az is feltételezhető, hogy a novicsok vagy egyes alkotóelemei szerepeltek az eladott termékek listáján. Ez megmagyarázná, hogy mostani alkalmazásakor – ha ez történt – miért nem fejtette ki a várt hatást. (A 90-es években Oroszország élén egy Borisz Jelcin nevű vidám úr állt, akinek nyugati sztárközgazdászok – köztük az amerikai Jeffrey Sachs – osztották az észt a gazdaság piaci alapokra helyezését illetően. Sachsban legalább volt annyi becsület, hogy évekkel később bocsánatot kért, beismerve: receptje 1998-ban csődbe vitte az orosz költségvetést, pusztító inflációt okozva. Oroszország akkori „fejlődését”, első lépéseit a piacgazdaság rögös útján a Nyugat élénk helyeslése kísérte.)

Visszatérve a jelenkor Nagy-Britanniájába: a külügyminiszter tehát hazudott. A helyzetet mentendő a brit kormány állítja: Oroszország felelősségét egyéb tényezők is alátámasztják, és ezekről Nagy-Britannia szövetségesei is tájékoztatást kaptak. Kérdés, hogyan sikerült meggyőzni őket akkor, amikor nemhogy a Szkripalék ellen elkövetett gyilkossági kísérlet alapvető elemei – még egyszer: ki, hol, mikor, hogyan, miért – nincsenek tisztázva, de azt sem tudja a brit rendőrség és a többi hatóság, hogy egyáltalán mi történt. Mindenesetre sor került eddig 160 orosz diplomata kiutasítására 29 országból. A brit kormány elhamarkodott eljárása semmi másra nem jó, mint hogy tovább szítsa az amúgy sem csekély feszültséget a NATO és Oroszország között. Az egyik brit lap Johnson hebehurgya nyilatkozatai kapcsán idézi az egykori legendás brit miniszterelnököt, Clement Attlee-t, aki egyszer azt találta mondani valakiről: „Nagyon tudnám értékelni, ha visszafogná magát.”

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.04.09.


Hozzászólások

További cikkek